2011. szeptember 23., péntek

Csodálatos tenger !

Nagyon szeretem a tengert ,a kristály tiszta kék vizet, azokat a hatalmas hullámokat , a sós levegőt !  Az apályt és dagályt , a sok szép kagylót ,csigát és a sok tengeri élőlényt. Sok szép emlék fűz hozzájuk :)




 "Egyszer majd meghalsz. Nem élsz örökké. Ahogyan egyetlen ember és egyetlen dolog sem. Semmi sem halhatatlan. Ám e világon egyedül mi tudjuk, hogy ez így van. És ez hatalmas ajándék: az emberi értelem ajándéka. Mivel csak nekünk van olyasmink, amiről tudjuk, hogy el kell vesztenünk, és készek is vagyunk elveszíteni. Ami a legnagyobb terhünk és legnagyobb kincsünk: hogy az emberi létünk nem végtelen. Változik és elmúlik, mint egy hullám a tenger hátán. "



" Ha az ember szívét összehasonlítod a tengerrel, akkor a víz lenne a mozdulatlan. Ha jellemezném a hullámokat, amelyek a felszínt verdesik, azok képviselnék az élvezetet, vagy még inkább a haragot. Nem. Ezek a szavak túl sekélyesek a tengernek. Ha tudni szeretnéd, mi van a tenger mélyén, nyisd ki a szemed a mozdulatlanság belsejében, és haladj folyamatos rúgásokkal a tengerfenék felé. Amit tudni akarsz, hogy milyen személy is vagy valójában, még ha a mélység végeláthatatlan is.."




 



"Mindenki a maga szemszögéből nézve ítéli meg a többi embert. A dolgokkal sem vagyunk másképpen. Ahány ember, annyifélének látja a fákat vagy a tengert. Nincs két olyan festő, aki egyformának ábrázolná például a St. Loo-i kikötőt."








"A tenger végtelen szabadságával szemben nem az a lényeg, hogy hajód legyen, hanem hogy legyen hová menned, legyen egy álom, egy kikötő, amiért érdemes átkelned azon a rengeteg vízen."





Ha a linkre kattintasz eljutsz az albumomba ahol a tengerről készült fotóimat is  láthatod.










2011. szeptember 19., hétfő

Hofi Géza szösszenetek

Ki ne szeretné Hofi Gézát ! Nagyon sokat nevettem én is a humorán. Nagyon sajnálom ,hogy már nincs köztünk!
Rá emlékezni mindig jó! Mosolyt csal még most is az arcokra ! Ő volt a legnagyobb ! Örök legenda marad!

1936-2002

Pár idézet tőle :
  • A lét határozza meg a tudatot. Ha megisszuk a lét, a tudat elszáll...
  • – A temetőre az van kiírva: FELTÁMADUNK!

– Akkó má' jobb a kocsma, me' oda meg az, hogy SOSE HALUNK MEG.

  • – Művész úr, régen láttam!

– Ja, régen én is.



 

  • Anyósom fekszik az ágyon:

– ...Jaaaaj. ...Meghalok... Egy pók mászik a plafonon...
– Anyuka! Egyszerre csak egy dologgal tessék foglalkozni!

  • Szójapörkölt, szójakolbász, szójafasírt, szólj a nővérkének, hogy befostam!
  • – What is this kerek?

– Zsömle, te barom!

  • Aztán jött a roham ám...

Mentem is az ágy alá.
Találkoztam két kacsával...
Az egyik kacsa az volt hogy jól élünk, ...aztán tele lett az is...

  • - Józsi bácsai, a disznó mennyit fog fialni?...
  • - Mennyi a terv, elvtárs? 
  • − 14!

  • Malac jön ki a disznóból. Disznó pedig a kocsmából.

  • ...ott ültek velem szemben Cenzék... Cenzné, meg az ura... Cenzúra.
  • Sam-sem, sam-sem, nincs egy vasam sem!

  • Én vagyok a magyar népgazdaság. Azért vagyok felakasztva, mert így legalább úgy látszik, mintha állnék.

  • Hát, szélvédettnek szélvédett, de megmarad a büdös is... (A diliházas jelenetben megkérdezi Árpád vezért, miért a Kárpát–medencébe telepedett le a Honfoglaláskor.)
  • Anyós: Géza, hallod, ez a nyüves Kossuth rádió mit mondott, hogy a harangok Rómába mentek. Géza, mi van itt? Rendszerváltozás, Géza? Nem lesz ebből baj, ha visszajönnek a kommunisták?

– Mama! Ha ébren van, ne álmodjon, az Istenit neki! Ez itt a hírek, nem pedig a kívánságműsor! Mit gondol ki maga?
Anyós: Én a Danubius rádió hallgatója vagyok..

  • Drága elvtársnők, drága elvtársak! Drága minden.

  • Az elvtársak kedveskednek az egyháznak. ...hátha odaadja a perselyt.

  • Hidd el nekem, itt hármat foghatsz:

A Kossuthot, a Szabad Európát meg a pofádat.

  • Gyereked lábán mikor lesz új cipő:

Majd ha a tanácselnök fia rálép.
Nyugodj meg, annak lesz!
Az már tud lopni - csalni - hazudni
De ilyen, ami most van! Te, mi ez a pánik?
Minden TV híradó, minden újság, kinyitom, meghallgatom: Na, ma ki lopott?
Hát ilyet!
Nem kell ennyire sietni gyerekek! Hát azért marad abban, marad még!
Tudod ezek miért lopnak?: Hagyománytiszteletből.

  • Mi az: 30 kiló és legel?

Holnaptól Te!

  • Magyarországra miért jön a pápa?

Feladja az utolsó kenetet.

  • Az országnak nem most lett rossz!

Neeem.
Most vették észre!!!

  • A kapitalistáknak most rossz, nálunk meg azért nem jó...
  • Amikor a kapitalistáknak jó volt, az miért nem tudott begyűrűzni?

  • Én vagyok a magyar szocializmus!

Mi van, Gizi, szebbet vártál?
Aranyapám, ez van!

  • - Apukád partizán volt?

- Nem, de már intézik.

  • Tudom ám, az MSZP–nek miért szegfű a jelképe!

Mert a szeghez kalapács kell, a fűhöz meg sarló!



  • Etessétek anyátokat!
  • Isten, Haza, Család! = az Isten se megy haza, amíg otthon van a család...
  • A fociban az a lényeg, hogy a labdát, ahhoz passzold, akin ugyanolyan színű mez van, mint rajtad. Ja! És futni kell! A vízilabdában ezt már rég kitalálták: aki nem úszik – megfullad.
  • Te, 'sti a feleségeddel hogyan csináljátok? Te vagy felül? – Nem, úgy tériszonyom van. – S'allú'? – Úgy meg fulladok. – S'ódarrú'? – Úgy meg nem látom a tévét.
  • Te képzeld, a feleségem krumplipürét akart csinálni a rántott húshoz, de amikor kiment a kamrába krumpliért, összeesett, és meghalt. – S'te, mit csináltál? – Há' rizst.
  • Ezt én nem értem. Fogták, oszt puff, kirúgták a Postabank egész elnökségét. Orbán Viktor jött, menedzs–ment.
  • Nyugdíjas – álmában! – előveszi a hűtőből a töltött káposztát. Előveszi a gyufát, de az utolsó gyufaszál leesik a földre. Nagy nehezen lehajol érte, de ahogy felegyenesedik, beveri a fejét a szekrénybe. Felriad: a francba, ettem volna meg hidegen!...
  •  
     
  • Tee figyelj, a te feleséged hogy szeretkezik? – Van, aki dicséri, van aki nem...
  • Hé! Te! Nem ismersz meg? – Nem. Há ne mond má! Há nem mondtam. Mér, te ki vagy? – Hát nem emlékszel? – Nem. – Hát együtt lőttük a pártházat! – Mikor? Melyiket? – Mikor melyiket!
  • Ez itt a halló fiúk, halló lányok. Szeretettel köszöntök minden halló fiút és ló lányt! ...izé halló lányt.
  • Super channel, Sky channel, felejtsen el...
  • Csatorna?! Kanális! A csatornában nincs ennyi sz*r. (Véleménye az 1997–ben indult két országos kereskedelmi televízióról)
  • – Megismer? 
  • Mire az eladó: 
  • – Nem.  
  • Ez az új magyar üdítőital lett ez a – nem a Pepsi, dehogy –, a Deit. De itt meg köll innom, ha akarom, ha nem! 
  • Magyarországon az egy főre jutó bunkók száma: kettő. 
  • A korrupció az, amiből mi kimaradunk.


  • Most itt vannak az IFOR erők. Ez a "Tavaris, konyec". Végre elmentek, erre most, jól van, itt az új segg.

Super, wow, ooh! Te, a magyar ember ilyen: nem találja a helyét, ha nem szaros a szája. Hát, ez valami borzasztó.

  • Tudod mit csinálok, ha kijózanodom? Berúgok, képzeld el! Te-tervgazdálkodás a lényege az egésznek.

  • Sovány, már megint röhögsz, te. Amire én elkezdek fogyni, te már rég emlékmű leszel, ha akarod tudni.
  • Mire jó a kerekes kút? 
  • Oda lehet tolni, ahol víz van. 
  • Oszd be, szívem, oszd be! Hát, ne félj, elértünk a sarokig, púder jött belőle már.
  • Jaj! De magasan vagyok! Csak nem ez az életszínvonal?!
  • Az életszínvonal olyan mint a léghajó. Ha azt akarod, hogy emelkedjen, ki kell belőle dobálni mindent, és amikor a legmagasabban vagy akkor jössz rá hogy nem maradt semmid. Többit számold ki!

  • Tésztafeszítő kisiparos. - Lángossütő.
  •  

  • Megfordultam. (Velem az utca is.)

- Hofi elvtárs! Aztán jól viselkedjen...

  • Mondja már bunkókám. Csak így egymást közt. Ha szabad kérdeznem, miből telik magának akkora üres telekre, itt? (feje tetejére mutat)
  • ...kedvemet elvették a bunkók, úgyhogy... Jól hallotta, igen. Bunkót mondtam. Az egy szép, nagy magyar réteg. A franc egye meg őket! Annyian vannak már, mint a nyű! És egyszerűen a bunkóknál miért nincs létszámstop?! Hát nem? Hát még mennyi kell még belőlük?
  • Én a bunkókat fel tudnám használni. Gondolják el: Kivinni őket árvízvédelemhez. Nem lapátolni, ne vicceljen már! Bunkót kivinni a gátra! Beleverni! Így egymás mellett állnának, így szépen! Ez lenne a nagy magyar fal. A Földet legalább kétszer körülérné, amennyi alapanyag van hozzá.
  • Nem egy ilyen hülye palánta, tehát nem egy ilyen magyar tarka nagy barom. Nem. Jövőnk záloga. … Dögöljek meg, ha kiváltom.
  • A tipikus tévénéző, a rossz értelemben vett tévénéző leül a láda elé így, amerre világit arra ül. Aztán vagy tévéműsor, vagy villám, mit a franc tudja.








2011. szeptember 18., vasárnap

Gyermekek -Gyermek aranyköpések

Gyermekszáj 
"Szeressétek a gyermekeket, mert vétek nélkül valók, mint az angyalok !
A mi örömünkre vannak a világon, hogy jobbá tegyék a szívünket! "





Ha van hasonló érdekes , aranyos gyermek aranyköpés gyűjteményed amit a Te kisgyermeked , mondott vagy unokádtól hallottál ,kérlek oszd meg velünk ! Írd meg nekem és fel teszem az oldalra !






Történelem órán : 

 - A százéves háború sokáig tartott.
- A janicsárok fölmentek Budára, ott elszaporodtak, és elfoglalták a várat.
- A tengerben emlős állatok is élnek, például...eszkimók.
- II. József halála után rendeleteinek nagy részét visszavonta.
- Az ókori Rómában holdíves vízvezetékrendszert építettek.
- A fáraót a piramisokban begipszelték.
- Károly Róbert új nagybirtokosokat hozott létre.
- A reformkorban a rabszolgák felszabadításáért harcoltak.
- A szomszédban a kiegyezéssel az Osztrák-Magyar Monarciha lett a hívatalos nyelv.
- Hazánkban uzsonnakamatra vehettek fel kölcsönt a nemesek.   
  


Mi a véleményetek Istenről?



Szerinted Isten miért teremtette a világot?- Hogy legyenek utódai.
Szerintem Isten azért teremtette a világot, mert egyedül magányos volt, és nem volt akit szeressen.
Szerinted Isten miért teremtette a világot?- Azért, hogy élvezzem az életet, és az új dolgokat!
Istent egy jó léleknek képzelem és egy bölcs léleknek, egy arányos testalkatú léleknek. Ő most az égben van, onnan figyel.
Istent nőnek képzelem: és most is és mindig a lelkünkben van!




Mi szeretnél lenni, ha nagy leszel?

- Én óvó néni leszek.
- Miért leszel óvó néni?
- Mert neki nem kell aludni!



Anyuka gyorsabb sétára noszogatja kicsi fiát, mire az mentegetőzni kezd:
- Már olyan gyorsan szedem a lábamat, ahogy csak a torkomon kifér! 





Az ovis gondterhelten ücsörög a sarokban. Miután nem vesznek róla tudomást meg is szólal:
- Csak növök, csak növök, de sosem leszek már iskolás? 




 
Barkópázunk. Tomi gondol valamire, én találgatok.
- Élőlény?
- Nem.
- Tárgy?
- Nem tudom, hogy a fogkefe tárgy-e?





 Tomika két éves (időközben már három) kora ellenére már nagyon szépen beszél, és már ő is meglep minket kedves mondataival. Például:
- Anya! Miért mosod meg a hajad? Azért mosod meg a hajad, mert csipás?






Tomika születése előtt megkérdeztem Ádámot:
- Ádám, szerinted hogyan nevezzük el a kis tesódat?
- Hát, majd megkérdezzük, hogy hogy hívják!  




Segítsük őket ! Azáltal ,hogy segítünk mi magunk is jobb emberré válunk!

Add tovább !



Ha van valamid , ami jó
 Ami barátaiddal megosztható
 Legyen bár csak egy apróság
 Hozhatja Isten áldását
 Add tovább!
 Lehet , hogy csak egy dal, mely vidám
de segít megharcolni egy -egy csatát.
Lehet , hogy egy könyv mely érdekes,
Egy kép vagy pillantás , mely kellemes
Add tovább !
 Ne feledd a másik fájdalmát !
Te kell, hogy segítsd az úton tovább .
Egy kedves szó vagy mosoly,
Áldás lehet a másikon
Add tovább !
 Ha tudsz egy kedves történetet,
Vagy hallottál az utcán jó híreket,
Vagy jó könyvet rejt a szobád ,
Mely segít , elüzni a másik bánatát
Add tovább !






                           dsc_085111.jpg








Kérlek, ha teheted Adj Vért !

Életet mentesz vele!

vercsepp.1.jpgvercsepp.1.jpg
kamion.250.jpg

2011. szeptember 17., szombat

Szeptemberi fotóim is.

 Ősz 
  "Minden arany már, a Napsugár is,
mely ontotta kincsét egész Nyáron át
nézd, sok falomb, levél fáradtan hintázik                      
az őszi széltől, lehullni, pihenni vágy... 
    Piros bogyók csüngnek csontváz-ágon ,                        
társuk a lomb alig takarja őket
várják a sorsuk, s egy szeles nappalon
lehullva földre, adnak új életet...
Arany tutajként sodródik a vízen
hajtva a széltől egy árva falevél,
táplálta anyját rövid kis életében,
most letette sorsát... tovább már nem remél...
Szép most az Ősz. Akárha köddel
érkezik egy hűvös hajnalon,
s mig fázósan bújunk össze a csípős esőben,
a Föld készül. Mereng új Tavaszon..."


Őszi takaró

Az ősz piros, sárga barna
takarót borított a tájra,
itt ott néhány gesztenye
lett barna mintája.
Gondoltam, felemelem picit
megnézem mi bújt el alatta,
s mit látok? Ott didereg
nyári nap apraja és nagyja.
Bebújt alá melegedni
tengernyi kismadár,
s a daluktól mindig hangos
nyári zöld határ.
Sündisznócskák kuporognak
fázósan alatta,
álmos szemmel, teli hassal
várnak a tavaszra.
Szénszemű kicsi mókus
néz rám mérgesen,
azt hiszi, hogy mogyoróját
én majd elveszem.
Dehogy veszem! Ne is féljen,
lehajtom inkább a takarót,
s vágyva én is a melegre,
sietek haza az avaron.



Őszi vers


Hull a levél,
Szelíd napfény mosolyog,
Itt van az ősz:
Tudjátok-e, mit hozott?

Sárga körtét, piros almát,
Friss diót,
Csak úgy hinti, csak úgy szórja a sok jót.

Mit hozott még?
Hát a kedves szüretet,
Szülőt, szilvát, meg
Sok hulló levelet.

Szelíd, szép ősz
Jó hogy jöttél,
Szeretünk. Megköszönjük
Amit hoztál, minekünk.

Kopasz fákon,
Ha elmúlik majd a tél -
Újra kihajt,
Újra zöldül a levél.


Az ősz ölében
El osont a nyár. Az út-széli fák
sorfalat állnak. Csupasz ág-bogokkal
feszülnek az égnek - sóhajt a táj -
elmúlásunk szelei kaszálnak.

Az erdők öles magányán csillan

még gombányi pír, pár zöld moha;
s az avarrá hamvadt koronák
közt reszket a harmatok mosolya.

Varázsos az ősz. Illatos szőnyeget

terít a földre halk szavú esők nyomán,
kápráztat még nyár-meleg reményeket -
ám telet dajkál hűs ölén a holdsugár.









Gondolatok

 Gondolatok

"Együtt kell élni, nem egymásban és nem egymás mellett. Egy kapcsolat nem adhat többet annál, mint hogy a nőt és a férfit egyaránt hozzásegíti rejtett lehetőségeinek kibontakozásához, ahhoz, hogy egyre inkább hiteles, egyre markánsabban önmaga legyen. Két szuverén-ember együttélésének ez az igazi értelme. Az "Én" nem oldódhat fel a "Mi" élményében. De ez a két Én nem is távolodhat el egymástól annyira, hogy a kapcsolat páros magánnyá változzon. Két szabad ember életét gondolatok, élmények; örömök és kínlódások megosztása ötvözi össze. De a megosztás is mérték szerint történjen. Minden embernek joga van ahhoz, hogy lelkében egy kis kamrát megtartson önmagának. Ez csak az övé. Ennek az ajtaját nem kell kinyitni."
 “A vallás elválaszthatatlan a csodától.
És itt nemcsak a csodás tettekről és legendás eseményekről van szó, hanem az imádságról is.
Imájában az ember azt kéri az Istentől, hogy tegyen csodát.
Csoda alatt azt érti, hogy lépjen át az Úr a kérlelhetetlen törvényeken, és változtassa át a nehéz valóságot. Könnyítsen a súlyos életterheken, lágyítson a fájdalmon, segítsen gondolatai, reményei és vágyai megvalósulásában.
Keresztény szóval az imádság kegyelmet kér törvény helyett.
A kegyelem pedig – ebben a kőkemény törvényvilágban – csoda.”
" A szeretet annak a megélése, hogy valami igencsak fontos az ember lelki egyensúlya, kielégülése, önértékelése, biztonsága szempontjából. A félelem pedig abból a felismerésből fakad, hogy a fontos kapcsolat nem abszolút, hanem bizonyos feltételek betartásához kötött, tehát adott esetben elveszíthető."


"Az indusztriális kórházi vagy rendelőintézeti orvoslás úgy működik, mint egy nagyipari autójavító műhely. Itt is, ott is specialisták vannak. A javítóműhelyben motorszerelők, karosszériások, elektromos szerelők, kárpitosok, fényezők, stb. A kórházban kardiológusok, belgyógyászok, endokrinológusok, gégészek, sebészek stb. Attól függően lépnek akcióba, hogy mi a baj. Érdeklődésük középpontjában a beteg szerv áll. Maga az ember a beteg szerv tokjává devalválódik. Benne van a rosszul működő szív vagy vese. A toknak pedig ne legyenek túlzott személyes igényei. Ennek megfelelően jó beteg az, aki szerény, alkalmazkodó, kellő áhítattal tekint a "szakemberre", és főként rutinszerűen gyógyítható. Rosszabb beteg, aki problémát, fejtörést okoz. A gyógyíthatatlan beteg pedig az orvoslás selejtje."



"Mindenki tud szeretni, hiszen mindannyian ezzel az adottsággal születünk. Van, aki eleve jól csinálja, de a többségnek újra kell tanulnia, vissza kell emlékeznie, hogyan szeretett, és mindenkinek - kivétel nélkül mindenkinek - el kell égetnie az elmúlt érzelmeket, újra kell élnie néhány örömöt és fájdalmat, botlást és gyógyulást, hogy észrevehesse a vezérfonalat, ami ott rejlik minden új találkozásban."

" Megint benne voltak a drótok és csövek. Az üvegdoboz lecsukva. Nem mozgott. Fehérbe burkolva feküdt. Pihés volt a haja, egyenes szálú, sötét. Szerettem volna megérinteni, megérinteni a bőrét, érezni az ujjaimmal, milyen puha. A két kis keze szorosan ökölbe szorítva feküdt kétoldalt a feje mellett. Nem szóltunk semmit. Hallottam a saját lélegzetem, a szüleim szapora, ijedt lélegzetvételét mellettem. Hallottam, ahogy visszaszippantják a könnyeiket. Figyeltem. Erősen figyeltem, és a zajokon át egyszer csak meghallottam a kicsit, lélegzete finom, távoli sípolását, mintha másik világról jönne. Erősebben figyeltem, míg azt nem hittem, a szívverését hallom. Azt mondtam magamnak, ha elég erősen figyelem a légzését, vigyázok a szívdobbanásaira, nem hal meg."


" Te nem hiszel a csodában, tagadod? Nézd csak, nem győzhetlek meg, mert a csoda legfőbb ismertetőjele, hogy csodálatos – nem lehet bizonyítani, mint egy élettani tényt, nem lehet fényképezni, sem előre, mennyiségtani törvények szerint megjósolni és kiszámítani. A csoda megnyilatkozási formáit sem könnyű mindig érzékelni: nem jár mindig két lábon, nem lehet fényképezni, nincsenek telekkönyvi, sem anyakönyvi adatai. A csoda, egészen egyszerűen, megnyilatkozik – s néha csak sokkal később értjük meg, mi volt a csoda, hogyan avatkozott életünkbe, s mi volt e beavatkozásban a természetfölötti és csodálatos."


 "  Nem azért felejtünk el játszani, mert megöregszünk, hanem attól öregszünk meg, hogy elfelejtünk játszani."


" Az emberek mindig a körülményeket okolják azért, amit az életben elérnek. Én nem hiszek a körülményekben. Azok az emberek, akik boldogulnak ebben a világban, olyanok, hogy reggel felkelnek és megkeresik azokat a körülményeket, amelyekre szükségük van. Ha nem találnak ilyet, megteremtik őket."


2011. szeptember 14., szerda

Az én Testvérem!



"A testvér különleges része mindazon dolgoknak, mit szíveddel szeretsz."



"Mosolygok,mert a testvérem vagy és kacagok mert nem tehetsz ellene semmit!"



"Tudod, miért a nagy testvérek születnek elsõként? Hogy megvédjék a kistestvéreiket, akik utánuk következnek."



"Testvérek. Micsoda isteni adomány! Ezt sose vegyétek magától érthetõdõnek! Adjatok hálát érte mindennap! Vigyázzatok egymásra!"



"Az egy családból, egy vérbõl született gyerekeknek, akik osztoznak elsõ benyomásaikban és élményeikben, van valamiféle sajátos örömforrásuk, amelyet semmilyen késõbbi kapcsolat nem pótolhat; s csak hosszas és természetellenes elidegenedés, semmilyen késõbbi kapcsolattal nem igazolható szétválás lehet az oka, ha a legkorábbi vonzalom drága maradványai végképp kivesznek belõlük. Sajnos, nagyon is gyakran így történik. A testvéri szeretet, amely néha szinte mindennél többet jelent, máskor a semminél is rosszabb."





"Amikor ott ragadsz a hegyekben egy buszmegállóban, vagy egy vidéki úton, vagy ha a folyó kiöntött a medrébõl és keresztülhömpölygött a hálószobádon, vagy ha totálkárosra törted az autódat, vagy ha minden barátod kidõlt mellõled az influenzajárvány miatt, ha nem akar elmúlni az a csúnya, makacs fejfájásod... a nõvéred egyszerûen csak ott van veled."


"A családban a legcsodálatosabb dolog az,hogy bár hibázik az ember, a család mindig mögötte áll,hisz a vér kötelez de a legfontosabb mégis az,hogy a szeretet ami összeköt,megbocsát."




"A testvér olyan valaki, aki sosem engedi, hogy elfeledd az őrült dolgokat, amiket tettél."



 "Egy testvér megosztja veled a tegnap emlékeit, a ma örömeit, és a holnap reményeit".





A lenti szövegre kattintva juthatsz el az oldalra
Gyógyulásom történetét itt olvashatod, hogy Soha Ne Add fel !




A lenti szövegre kattintva juthatsz el az oldalra
Természetfotóimat ezen az oldalon láthatod




Barátnőmnek Évinek és Bettinek !

Köszönöm ,hogy a barátom vagy!



"A barát egy mosoly, mely bátorít, ha félsz. A barát a taps, mely ujjong, ha célba érsz.
A barát egy kéz, mely felhúz, ha elestél.
A barát az álom, mit éberen kerestél.
A barát egy könnycsepp,mely érted hull, ha baj van.
A barát gyémántpáncél,óv téged a harcban.
A barát egy nevetés, mely felharsan, ha meglát.
A barát egy rózsakert,mely neked nyitja bokrát.
A barát egy csillag, mit az éj varázsol;
a barát egy dallam, mit meghallasz bárhol.
A barát a láng,mely kitáncol a tûzbõl.
A barát az emlék, mit szívedben õrzöl.
A barát is csak ember, s néha tán hibázik de szeret, s ha nincs veled, érzed,hogy hiányzik..."




"Nemcsak azért szeretlek, ami vagy, hanem amivé válok, amikor velem vagy. Nemcsak azért szeretlek, amivé magad tetted, de azért is, amivé engem teszel. Szeretlek, mert minden hitnél többet tettél velem azért, hogy jó legyek, és jobban bármily végzetnél, tetted, hogy boldog is legyek. Egyetlen érintés nélkül tetted ezt, szavak nélkül, jelek nélkül. Puszta lényed által mûvelted mindezt. S talán épp ez a barátság lényege." 



"A magányban, a betegségben, a zürzavarban - a barátság puszta gondolata is tehetövé teszi a túlélést, még ha barátunknak nem is áll hatalmában segíteni bennünket. Elég a tudat, hogy õ létezik. A barátságot nem halványítja el a távolság vagy az idõ, a börtön vagy a háború, a szenvedés vagy a súlyos csend. Éppen ezekben a dolgokban gyökeredzik a legmélyebben. És ilyen talajból bontja ki legszebb virágait."












"A barátom csendes angyal, újra megtanít repülni, ha a szárnyaim már nem emlékeznének hogyan kell..."






" A mély barátság olyan mint a szivárvány, ha a boldogság, és a könny megfelelő arányban vegyül, a végeredmény egy színes híd két szív között "