Szeptemberi fotóim is.

 Ősz 

  "Minden arany már, a Napsugár is,

mely ontotta kincsét egész Nyáron át

nézd, sok falomb, levél fáradtan hintázik                      

az őszi széltől, lehullni, pihenni vágy... 

    Piros bogyók csüngnek csontváz-ágon ,                        

társuk a lomb alig takarja őket

várják a sorsuk, s egy szeles nappalon

lehullva földre, adnak új életet...

Arany tutajként sodródik a vízen

hajtva a széltől egy árva falevél,

táplálta anyját rövid kis életében,

most letette sorsát... tovább már nem remél...

Szép most az Ősz. Akárha köddel

érkezik egy hűvös hajnalon,

s mig fázósan bújunk össze a csípős esőben,

a Föld készül. Mereng új Tavaszon..."

Őszi takaró

Az ősz piros, sárga barna
takarót borított a tájra,
itt ott néhány gesztenye
lett barna mintája.
Gondoltam, felemelem picit
megnézem mi bújt el alatta,
s mit látok? Ott didereg
nyári nap apraja és nagyja.

Bebújt alá melegedni
tengernyi kismadár,
s a daluktól mindig hangos
nyári zöld határ.
Sündisznócskák kuporognak
fázósan alatta,
álmos szemmel, teli hassal
várnak a tavaszra.

Szénszemű kicsi mókus
néz rám mérgesen,
azt hiszi, hogy mogyoróját
én majd elveszem.
Dehogy veszem! Ne is féljen,
lehajtom inkább a takarót,
s vágyva én is a melegre,
sietek haza az avaron.

Őszi vers

Hull a levél,
Szelíd napfény mosolyog,
Itt van az ősz:
Tudjátok-e, mit hozott?

Sárga körtét, piros almát,
Friss diót,
Csak úgy hinti, csak úgy szórja a sok jót.

Mit hozott még?
Hát a kedves szüretet,
Szülőt, szilvát, meg
Sok hulló levelet.

Szelíd, szép ősz
Jó hogy jöttél,
Szeretünk. Megköszönjük
Amit hoztál, minekünk.

Kopasz fákon,
Ha elmúlik majd a tél -
Újra kihajt,
Újra zöldül a levél.

Az ősz ölében El osont a nyár. Az út-széli fák sorfalat állnak. Csupasz ág-bogokkal feszülnek az égnek - sóhajt a táj - elmúlásunk szelei kaszálnak. Az erdők öles magányán csillan még gombányi pír, pár zöld moha; s az avarrá hamvadt koronák közt reszket a harmatok mosolya. Varázsos az ősz. Illatos szőnyeget terít a földre halk szavú esők nyomán, kápráztat még nyár-meleg reményeket - ám telet dajkál hűs ölén a holdsugár.

Természetfotóimat láthatod itt.

Gondolatok

 Gondolatok

"Együtt kell élni, nem egymásban és nem egymás mellett. Egy kapcsolat nem adhat többet annál, mint hogy a nőt és a férfit egyaránt hozzásegíti rejtett lehetőségeinek kibontakozásához, ahhoz, hogy egyre inkább hiteles, egyre markánsabban önmaga legyen. Két szuverén-ember együttélésének ez az igazi értelme. Az "Én" nem oldódhat fel a "Mi" élményében. De ez a két Én nem is távolodhat el egymástól annyira, hogy a kapcsolat páros magánnyá változzon. Két szabad ember életét gondolatok, élmények; örömök és kínlódások megosztása ötvözi össze. De a megosztás is mérték szerint történjen. Minden embernek joga van ahhoz, hogy lelkében egy kis kamrát megtartson önmagának. Ez csak az övé. Ennek az ajtaját nem kell kinyitni."

 “A vallás elválaszthatatlan a csodától.
És itt nemcsak a csodás tettekről és legendás eseményekről van szó, hanem az imádságról is.
Imájában az ember azt kéri az Istentől, hogy tegyen csodát.
Csoda alatt azt érti, hogy lépjen át az Úr a kérlelhetetlen törvényeken, és változtassa át a nehéz valóságot. Könnyítsen a súlyos életterheken, lágyítson a fájdalmon, segítsen gondolatai, reményei és vágyai megvalósulásában.
Keresztény szóval az imádság kegyelmet kér törvény helyett.
A kegyelem pedig – ebben a kőkemény törvényvilágban – csoda.”

" A szeretet annak a megélése, hogy valami igencsak fontos az ember lelki egyensúlya, kielégülése, önértékelése, biztonsága szempontjából. A félelem pedig abból a felismerésből fakad, hogy a fontos kapcsolat nem abszolút, hanem bizonyos feltételek betartásához kötött, tehát adott esetben elveszíthető."

"Az indusztriális kórházi vagy rendelőintézeti orvoslás úgy működik, mint egy nagyipari autójavító műhely. Itt is, ott is specialisták vannak. A javítóműhelyben motorszerelők, karosszériások, elektromos szerelők, kárpitosok, fényezők, stb. A kórházban kardiológusok, belgyógyászok, endokrinológusok, gégészek, sebészek stb. Attól függően lépnek akcióba, hogy mi a baj. Érdeklődésük középpontjában a beteg szerv áll. Maga az ember a beteg szerv tokjává devalválódik. Benne van a rosszul működő szív vagy vese. A toknak pedig ne legyenek túlzott személyes igényei. Ennek megfelelően jó beteg az, aki szerény, alkalmazkodó, kellő áhítattal tekint a "szakemberre", és főként rutinszerűen gyógyítható. Rosszabb beteg, aki problémát, fejtörést okoz. A gyógyíthatatlan beteg pedig az orvoslás selejtje."

"Mindenki tud szeretni, hiszen mindannyian ezzel az adottsággal születünk. Van, aki eleve jól csinálja, de a többségnek újra kell tanulnia, vissza kell emlékeznie, hogyan szeretett, és mindenkinek - kivétel nélkül mindenkinek - el kell égetnie az elmúlt érzelmeket, újra kell élnie néhány örömöt és fájdalmat, botlást és gyógyulást, hogy észrevehesse a vezérfonalat, ami ott rejlik minden új találkozásban."

" Megint benne voltak a drótok és csövek. Az üvegdoboz lecsukva. Nem mozgott. Fehérbe burkolva feküdt. Pihés volt a haja, egyenes szálú, sötét. Szerettem volna megérinteni, megérinteni a bőrét, érezni az ujjaimmal, milyen puha. A két kis keze szorosan ökölbe szorítva feküdt kétoldalt a feje mellett. Nem szóltunk semmit. Hallottam a saját lélegzetem, a szüleim szapora, ijedt lélegzetvételét mellettem. Hallottam, ahogy visszaszippantják a könnyeiket. Figyeltem. Erősen figyeltem, és a zajokon át egyszer csak meghallottam a kicsit, lélegzete finom, távoli sípolását, mintha másik világról jönne. Erősebben figyeltem, míg azt nem hittem, a szívverését hallom. Azt mondtam magamnak, ha elég erősen figyelem a légzését, vigyázok a szívdobbanásaira, nem hal meg."

" Te nem hiszel a csodában, tagadod? Nézd csak, nem győzhetlek meg, mert a csoda legfőbb ismertetőjele, hogy csodálatos – nem lehet bizonyítani, mint egy élettani tényt, nem lehet fényképezni, sem előre, mennyiségtani törvények szerint megjósolni és kiszámítani. A csoda megnyilatkozási formáit sem könnyű mindig érzékelni: nem jár mindig két lábon, nem lehet fényképezni, nincsenek telekkönyvi, sem anyakönyvi adatai. A csoda, egészen egyszerűen, megnyilatkozik – s néha csak sokkal később értjük meg, mi volt a csoda, hogyan avatkozott életünkbe, s mi volt e beavatkozásban a természetfölötti és csodálatos."

 "  Nem azért felejtünk el játszani, mert megöregszünk, hanem attól öregszünk meg, hogy elfelejtünk játszani."

" Az emberek mindig a körülményeket okolják azért, amit az életben elérnek. Én nem hiszek a körülményekben. Azok az emberek, akik boldogulnak ebben a világban, olyanok, hogy reggel felkelnek és megkeresik azokat a körülményeket, amelyekre szükségük van. Ha nem találnak ilyet, megteremtik őket."

Az én Testvérem!

"A testvér különleges része mindazon dolgoknak, mit szíveddel szeretsz."

"Mosolygok,mert a testvérem vagy és kacagok mert nem tehetsz ellene semmit!"

"Tudod, miért a nagy testvérek születnek elsõként? Hogy megvédjék a kistestvéreiket, akik utánuk következnek."

"Testvérek. Micsoda isteni adomány! Ezt sose vegyétek magától érthetõdõnek! Adjatok hálát érte mindennap! Vigyázzatok egymásra!"

"Az egy családból, egy vérbõl született gyerekeknek, akik osztoznak elsõ benyomásaikban és élményeikben, van valamiféle sajátos örömforrásuk, amelyet semmilyen késõbbi kapcsolat nem pótolhat; s csak hosszas és természetellenes elidegenedés, semmilyen késõbbi kapcsolattal nem igazolható szétválás lehet az oka, ha a legkorábbi vonzalom drága maradványai végképp kivesznek belõlük. Sajnos, nagyon is gyakran így történik. A testvéri szeretet, amely néha szinte mindennél többet jelent, máskor a semminél is rosszabb."

"Amikor ott ragadsz a hegyekben egy buszmegállóban, vagy egy vidéki úton, vagy ha a folyó kiöntött a medrébõl és keresztülhömpölygött a hálószobádon, vagy ha totálkárosra törted az autódat, vagy ha minden barátod kidõlt mellõled az influenzajárvány miatt, ha nem akar elmúlni az a csúnya, makacs fejfájásod... a nõvéred egyszerûen csak ott van veled."

"A családban a legcsodálatosabb dolog az,hogy bár hibázik az ember, a család mindig mögötte áll,hisz a vér kötelez de a legfontosabb mégis az,hogy a szeretet ami összeköt,megbocsát."

"A testvér olyan valaki, aki sosem engedi, hogy elfeledd az őrült dolgokat, amiket tettél."

 "Egy testvér megosztja veled a tegnap emlékeit, a ma örömeit, és a holnap reményeit".

A lenti szövegre kattintva juthatsz el az oldalra
Gyógyulásom történetét itt olvashatod, hogy Soha Ne Add fel !

A lenti szövegre kattintva juthatsz el az oldalra
Természetfotóimat ezen az oldalon láthatod

Barátnőmnek Évinek és Bettinek !

Köszönöm ,hogy a barátom vagy!

"A barát egy mosoly, mely bátorít, ha félsz. A barát a taps, mely ujjong, ha célba érsz.
A barát egy kéz, mely felhúz, ha elestél.
A barát az álom, mit éberen kerestél.
A barát egy könnycsepp,mely érted hull, ha baj van.
A barát gyémántpáncél,óv téged a harcban.
A barát egy nevetés, mely felharsan, ha meglát.
A barát egy rózsakert,mely neked nyitja bokrát.
A barát egy csillag, mit az éj varázsol;
a barát egy dallam, mit meghallasz bárhol.
A barát a láng,mely kitáncol a tûzbõl.
A barát az emlék, mit szívedben õrzöl.
A barát is csak ember, s néha tán hibázik de szeret, s ha nincs veled, érzed,hogy hiányzik..."

"Nemcsak azért szeretlek, ami vagy, hanem amivé válok, amikor velem vagy. Nemcsak azért szeretlek, amivé magad tetted, de azért is, amivé engem teszel. Szeretlek, mert minden hitnél többet tettél velem azért, hogy jó legyek, és jobban bármily végzetnél, tetted, hogy boldog is legyek. Egyetlen érintés nélkül tetted ezt, szavak nélkül, jelek nélkül. Puszta lényed által mûvelted mindezt. S talán épp ez a barátság lényege." 

"A magányban, a betegségben, a zürzavarban - a barátság puszta gondolata is tehetövé teszi a túlélést, még ha barátunknak nem is áll hatalmában segíteni bennünket. Elég a tudat, hogy õ létezik. A barátságot nem halványítja el a távolság vagy az idõ, a börtön vagy a háború, a szenvedés vagy a súlyos csend. Éppen ezekben a dolgokban gyökeredzik a legmélyebben. És ilyen talajból bontja ki legszebb virágait."

"A barátom csendes angyal, újra megtanít repülni, ha a szárnyaim már nem emlékeznének hogyan kell..."

" A mély barátság olyan mint a szivárvány, ha a boldogság, és a könny megfelelő arányban vegyül, a végeredmény egy színes híd két szív között "

Gyógyulásom történetét itt olvashatod .

Természetfotóimat ezen az oldalon láthatod

Augusztusban láttam

"A nyár lassan kiteljesedik, a gyümölcsöket megérleli, új kenyér készül a learatott beérett búzából, a kismadárfiókák felnõnek a nyári lombok alatt és a forró szél vígan nyargalászik a mezõkön. Jólesik ilyenkor  a hûs vízben lubickolni, nagyokat kirándulni, rácsodálkozni a természet ezernyi apró csodájára."

 

Fotóimat itt láthatod !

Szeretettel várlak oldalaimon!

Kedves Látogatóm !             

Nagyon sok szeretettel hívlak meg az előző oldalaimra, ahol a gyógyulásom történetét és  természetfotóimat láthatod. Oldalaimat  folyamatosan bővítem.

Nagyon szeretem a természetet, a napocskát, a madarakat, állatkákat, virágokat, bogarakat, fákat ,hegyeket és azt a gyönyörű tengert.

Már más szemmel látom a világot!

Ha időm és egészségem engedi kis gépemmel fotózni indulok, hogy megörökítsem a szép dolgokat.


Köszönöm, hogy nálam jártál ,szeretettel várlak vissza!


Barátsággal :Csilla

Ha rákattintasz a szövegre eljutsz az oldalra.

Gyógyulásom történetét olvashatod itt. Hogy Soha Ne Add Fel !

Ha rákattintasz a szövegre eljutsz az oldalra.

Természetfotóimat láthatod ezen az oldalon.Gyere kirándulj velem!